A megfelelő összetételű és felépítésű ételudvar (vagy food court) szerepe egy bevásárlóközpont, vagy retail park életében régóta kérdéses. No nem az, hogy kell-e, hiszen az egyértelmű. Ám az, hogy ezek milyen súllyal bírnak a gazdasági hatékonyságban, mennyit tesznek hozzá a vásárlói élményhez, hűséghez, vagy pusztán az ott töltött időhöz, ebben az üzemeltetők, tulajdonosok tapasztalataink szerint már megosztottak.

Friss horvátországi és ausztriai tapasztalataink, egy nemrégiben napvilágot látott németországi kutatás eredményei, valamint több hazai ügyfelünk részéről felmerülő igény együttese sarkallt a következő cikk megírására. Ami külön érdekessé teszi a témát, az pedig nem a piacok közti hasonlóság, pont ellenkezőleg, a viszonylag kis fizikai és kulturális távolság ellenére tapasztalt hatalmas különbségek.

Van, ahol ez egyszerű bérbeadási kérdés – azt viszik be, akit meg tudnak győzni arról, hogy érdemes. Van, ahol hosszú sorban várnak a potenciális bérlők és van, ahol komoly koncepció rejlik a food court kiépítése mögött. Van, ahol előre felmérik a látogatói igényeket (igen, még a potenciális látogatókét is a praktikus vonzáskörzetben), és van, ahol intuitíve, vagy ami még rosszabb, saját ízlés alapján töltik fel a teret.

Néhány érdekes adat arról, hogyan is néz ki a dolog határainkon túl:

A német és osztrák piacon hatalmas fejlődés megy végbe ezen a területen, a mérések szerint a látogatók 40%-a választ az alapján bevásárlóközpontot, hogy a vásárlás mellett milyen kényelmi, F&B lehetőségeket kínál a ház. A német és osztrák látogatók közel 80%-a rendszeresen, 60%-a szinte napi szinten látogatja a kedvenc bevásárlóközpontjának food courtját.

Angliában az átlagos bevásárlóközpont bérbeadható területének közel 10%-át teszi ki a food court, ami még a német/osztrák számoknál is lényegesen magasabb, ebben a szegmensben pedig az angol trendek meghatározóak hazánkban is.

Horvátországban egészen más a helyzet. A food court-ok kínálata szinte teljesen azonos, a bérlői mix szűkös és számos nagy, nemzetközi világmárka sem tud rendesen megélni a piacon. A food courtok kihasználtsága éppen ezért még igazán jó látogatói számok mellett sem garantált a legnagyobb, legmenőbb plázákat leszámítva. Az éttermekkel szemben viszont a kávézók zsúfolásig tömve vannak, melyek elhelyezkedése is függetlenné vált a food courtoktól.

Hazai kutatásaink azt mutatják, hogy számos, komoly látogatói bázissal, megfelelően működő bevásárlóközpont szenved az ételudvar kihasználatlanságától, vagy a bérlői összetétel szűkösségétől. Egy-két példát leszámítva elképesztő kihasználatlan potenciál rejlik az étel-ital kínálat optimalizálásában, főleg, ha azt nézzük, hogy a nyugat-európai trendek késéssel ugyan, de rendre befutnak hozzánk is.

De vajon miért érdemes komolyan „ráfeküdni” a food court fejlesztésre, ha ennyire kultúra- és szokásfüggő a téma? Van 10 jó okunk rá:

A háztartások jövedelmének pozitív alakulása tradicionálisan magasabb kényelmi költéseket szokott eredményezni, így a látogatók várhatóan Magyarországon is többet fognak költeni éttermi szolgáltatásokra.
Magyarországon jelenleg gasztroforradalom van, az étel és ital központi téma, ez egy olyan hullám, amit nemhogy érdemes kihasználni, de vétek kihagyni.
Jóllehet az ott töltött idő szerepét sokan megkérdőjelezik, egy megfelelően kialakított food court vitathatatlanul növeli a látogatók által eltöltött időt.
Ha ezt az időt a food court környékére kiépített, valósan igényelt extra szolgáltatásokkal tesszük hasznossá, máris hatalmas lépést tettünk a vásárlás+élmény kombináció eléréséhez.
Egy alapos kutatás és tervezés alapján kidolgozott food court nemcsak a bevételi oldalon jelenik meg pozitívumként, hanem a fenntarthatóságra is komoly hatással van,
nem mellesleg az arculatba történő integrálással, vagy különleges építészeti megoldásokkal remek kommunikációs és image erősítő eszköz, méghozzá nem egy megfoghatatlan ígérettel, hanem valós élménnyel.
Ha pedig ételudvarunk valóban olyan, amilyennek lennie kell, jelentősen növekedni fog a látogatói hűség, sőt, a trendeket alapul véve, hamarosan a látogatási frekvencia is.
A fast food és a slow food megfelelő arányának eltalálásával egyszerre garantálható a gazdaságosság (vagyis, hogy hamar „lepörög a placc”) és a bevásárlóközpontok meeting-ponttá történő átalakulása.
Egy kis plusz befektetett energia hatalmas segítség a bérbeadásnak a potenciális bérlőkkel történő tárgyalások során, hiszen konkrét számokkal, vásárlói, látogatói igények ismeretében sokkal hatékonyabban lehet érvelni,
arról nem is beszélve, hogy az üzemeltetőnek is fontos, hogy valóban olyan bérlőt vigyen a házba, amelyet tényleg szeretni fognak a látogatók, és nem kell fél év múlva újat keresni helyette, vagy bérleti díjat csökkenteni, hogy megéljen.

Mi ezért minden ügyfelünknek azt javasoljuk, hogy fordítson külön figyelmet a food court-ra, akkor is, ha a meglévőn szeretne javítani, és akkor is, ha felújításon, átalakításon gondolkozik. A meglévő és a potenciális látogatók igényeinek feltárásával ugyanis a food court sikerének kapuja is szélesre nyílik.